Marusz

MEDITÁCIÓK

Egy dolgot nem szabad elfelejteni a meditációval kapcsolatban: ez egy hosszú utazás, és nincs rövidebb út. Bárki, aki azt mondja, hogy létezik rövidebb út, rá akar szedni.

A meditáció egy hosszú utazás, mert a változás nagyon mély, és sok élet után éred el, méghozzá rutinná vált szokásokkal, gondolatokkal, vágyakkal és elmestruktúrákkal terhelt életek után. Ezeket kell eldobnod a meditáció során. Tulajdonképpen szinte lehetetlen, mégis megtörténik.
Meditálóvá válni a legnagyobb felelősség a világon. Nem könnyű. Nem megy végbe egy pillanat alatt. Ezért már a kezdetektől sose várj túl sokat, és akkor sosem leszel csalódott. Mindig boldog leszel, mert a dolgok nagyon lassan fejlődnek.

A meditáció nem egynyári virág, amely néhány hét után kivirágzik. Az egy nagyon nagy fa. Időre van szüksége ahhoz, hogy gyökereket növesszen.

Meditáció az Élet Fáján

Helyezkedj el kényelmesen és keresd meg lelked nyugalmát, mely mélyen benned rejtőzik. Ahogy haladsz bensőd felé, végy egy mély lélegzetet és lassan engedd ki magadból. Érezd a megkönnyebbülést a testedben és figyeld, hogyan áramlik benned az energia…

Vegyél még egy mély lélegzetet és engedd, hogy a tiszta, friss levegő bensődig hatoljon, megnyitva az utat előtted. Merülj lejjebb magadban és élvezd a csendet. Mikor eltölt egy csendes, nyugodt, mégis felemelő érzés, akkor érkeztél meg központodba. Élvezd bensőd szeretetteljes csendjét és figyeld meg határtalanságát… egy csodálatos térben vagy… fényes, kellemes, megnyugtató, biztonságos. Engedd magad teljesen beleolvadni…

Most azt érzed, hogy ez a tér lassan átalakul… mintha utazáson lennél s repülnél a tér- és időnélküliségben… nagyon jó érzés. Kérd lelkedet, vezessen Életed Fájához.

A tér körülötted formát és színt ölt… egy csodálatos tájon találod magad. Zöldellő rét terül el előtted, benne tarkán nyíló virágok pompáznak. A távolban hegyek vonulata dereng, az idő színpompás, napos és kellemes. Nézz körül és engedd magadba a táj szépségét. Finom csörgedező hangot hallasz. Odapillantasz, és egy tiszta kispatak csobog a lábaid mellett. Elindulsz a patak mentén, szíved boldog ettől a sok szépségtől, mi körülvesz téged. Miközben sétálsz, érezd meg a virágok illatát és halld a madarak csicsergését…

Előtted, nem messze egy csodálatos fa tűnik fel. Ágai a patak fölé hajolnak, törzse egyenes és vastag. Lombja szikrázóan zöld, és ahogy közelebb érsz, észreveszed, hogy ágai végén apró virágok nyílnak.

Lépj oda és öleld át. Sima törzsének érintése megnyugtató és hűsítő. Élvezd az ölelést...

A fától nem messze egy kis aranyvödröt veszel észre. Odalépsz és belepillantva látod, hogy alján egy felirat van: Locsolj meg! Fogd hát kezedbe a vödröt, merítsd meg a patak vizében és locsold meg ezt a csodálatos fát. Adj neki az életet adó nedűből szeretettel…

A fa most finom és bizsergető életenergiát áraszt feléd köszönetképpen. Engedd magadba és hagyd, hogy feltöltsön. A fa ágai közül egy aranylétra ereszkedik le eléd. Lépj rá és mássz fel rajta a fára. A törzs elég magas, de nemsokára elérsz az elágazáshoz, hol belépsz a lombkorona aljába. Nézz fel! Csodálatos, erős ágak nyúlnak az égbe. Tudd, hogy mindegyik ága egy-egy megtett életutadat szimbolizálja. Figyeld meg most egy kicsit más szemmel… milyen vastagok az ágak… sok elágazás található-e rajtuk… milyen színűek a levelek rajta… csak figyeld meg, gondolatok nélkül. Csak csodáld…

Most válassz ki egy ágat s indulj el rajta felfelé. Lábad kapaszkodót mindig talál, hogy haladhass. Ha elérsz egy kényelmes elágazáshoz, ami hívogat, ülj bele és döntsd neki a hátad… A lombok most védelmezőn köréd hajolnak, s mint madár a fészekben, védelemben vagy... Egy gyönyörű virág hajlik most eléd az egyik ág végéről… szívd be illatát… érezd, ahogy átjár... indul az utazás…

Felvillannak előtted korábbi élted képei… az emlékezés virága segít neked… Lehet, csak apró érzések, homályos arcok, helyszínek, amiket látsz, de csak az tűnik fel előtted, mit képes vagy befogadni, és ami segít neked további utadon. Merülj el benne minden ítélet nélkül, csak mint egy szemlélő, hagyd megmutatkozni. Csak figyelj…  …

Mikor a képek elhalványulnak, újra érzed a fa lombját körülötted, mely most lassan szétnyílik, és te elindulsz lefelé az ágakon egészen az aranylétráig… Ereszkedj le a fa törzse mentén a zöldellő, puha fűbe… A létra eltűnik…figyeld a tájat körülötted… halld a patak csobogását, a lombok halk susogását és érezd a lágy szellőt arcodon. Köszönd meg az ajándékot, mit kaptál… öleld át a fát szeretettel és indulj visszafelé a patak mentén…

A táj lassan eltűnik körülötted s te újra abban a megnyugtató csendes térben vagy, mélyen magadban. Kérd lelked, kísérjen vissza oda ahonnan elindultál. Úgy érzed, mintha valaki kézen fogna és vezetne… felfelé haladtok s te egyre tudatosabban érzékeled testi valódat, légzésedet és környezetedet. Vegyél mély lélegzetet és tudatosítsd magad a testedben ott, ahol most vagy... innen indultál el erre a meditációra. Mozgasd meg finoman a tagjaidat és legyél hálás ezért a csodálatos utazásért.

Egészségedre:)

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat